Az iskola története elválaszthatatlan része a település történetének. Budapest központjától 13 km-re található Pestszentimre , mint a XVIII. kerület része.
Egy 1446-ban kiadott tulajdoni oklevélben Péteri-puszta elnevezésként említik a területet.
1877-ben 160 fõ lakik Péteri-pusztán, 1910-ben már 1939 fõ. A település lakosainak minden ügyes-bajos dolgukkal Soroksár községet kellett felkeresni.
1930-ban Soroksárpéteri elnyeri önálló nagyközségi címét, majd 1931. június 18-án Pestszentimre az új neve.
A lakosság számának gyors növekedése miatt szükségessé vált az állandó iskola létesítése.
1907-ben épült fel a mai Podhorszki utcában álló iskola / ma Logos Iskola /, 1909-ben pedig a Wekerle utcai / mai Szélso utcai / iskola. A tanulók száma egyre nõtt.
Egy 1928-as újságcikk írja:
„ …Iskolásgyermekek száma 760, mely állandóan növekszik…3-3 turnusban kell tanítanunk….egy tanteremben 70 gyermeket kell összezsúfolni. „
Ekkor született döntés egy emeletes , hat tantermes iskola felépítésére a Jenõ utcában. / ma Ady utca /
Az iskola Krónikája szerint az épület átadására 1929-ben került sor. Egy késõbb feltárt ügyirat szerint az iskola 1931-ben készült el.
1943-ig a három imrei iskola egy igazgatás alatt mûködött. A közös iskolák igazgatója Turcsányi István volt. 1943-ban kezdte meg az iskola önálló életét. Neve: Jenõ Utcai Állami Népiskola
1946-ban egy átszervezés után a felsõbb tanügyi hatóság létrehozott egy leány- és egy fiú iskolát. A leány iskola a Kisfaludy utcában mûködött, míg a fiú iskola az Ady lett. Neve: Ady Utcai Állami Általános Fiúiskola
Ebben az évben az országban elsõk között alakult meg az Ady Iskolában a Gyermekbarátok Szövetsége, Aradi Ottó vezetésével.
1948. március 15-én avatták fel az iskola elõcsarnokában az 1848-as emléktáblát. Ez ma is megtalálható a régi fõbejáratnál.
Az iskola bõvítésének története
1951-ben vette kezdetét az iskola bõvítése. Két új tantermet építettek a Címer utca felé. / a mai 3-as, 4-es termek /
1952-ben alakították ki a tanárit és az igazgatói irodát.
1962-ben készült el a politechnika terem. / a régi udvari épület /
1967-68-ban ismét építkezés volt. Ekkor épült meg az ebédlõ, a konyha és az ebédlõ melletti tanterem.
A ’70-es évek közepén az udvar rendezése, parkosítása is megtörtént.
1993-ban teljes fûtés korszerûsítésre, tatarozásra került sor. Ekkor az ebédlõ feletti tetõ beépítésével három tanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, vizes blokkal bõvült az épület. Tornaterem azonban nem épült.
Erre 2003-ig kellett várni. Örömünkre a XVIII. ker. Önkormányzat saját erõbõl felépítette a rég várt tornatermet, ezzel együtt három tantermet, öltözõket, mosdókat, orvosi szobát.
Az udvari épület egy folyosóval a fõépület része lett.
Az új fõbejáraton belépve senki sem ismerne rá az egykori 6 tantermes iskolára, melyet régi és új szárnyával együtt nagyon szeretünk.
Az iskola megtartó erejét bizonyítja, hogy diákjaik jelentõs részének szülei, nagyszülei is ide jártak. A Pusztai Ferencné által készített családfa szemléletes bizonyítéka ennek.
A most itt dolgozó pedagógusok, technikai dolgozók közül itt diákoskodott:
Pusztai Ferencné, Tomcsányi Péterné, Szabados Zsuzsanna,
Orosz Gabriella, Radoszta Linda
Deák Istvánné, Guttyán Lászlóné, Morvai Imréné, Takács Lajosné,
Korponai József
